Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Utazás: Amerikai Egyesült Államok

2008.03.22

Történelem, kultúra
Utazóna.hu Nyevrikel Viktoria 2005. 02. 25.
 

 

Amerikai Egyesült Államok

Történelem

Klikk a teljes USA galériához!
Klikk a képekre!

Az utolsó Jégkorszak alatt az óceánok szintje lecsökkent, létrehozva egy földhidat Ázsia és Észak Amerika között, melyet most Bering Szorosoknak neveznek. Ez a földhíd lehetővé tette az első paleó indiánok számára, hogy eljussanak és letelepedjenek Észak majd Közép és Dél Amerikában, kialakítva saját dinamikus kultúrájukat az azt következő 20.000 év alatt. A paleó indiánok leszármazottai közé tartoznak a Pueblo népek Új Mexikóban; az Apacsok Texasban; a Navahók Arizona, Kolorádó és Utah államokban; Hopik Arizonában, Crowok Montanában; Cherokee indiánok Észak Karolinában, illetve a Mohikánok és Irokézek New York államban.
Leif Eriksson norvég utazó volt valószínűleg az első európai, aki elérte Észak-Amerikát, körülbelül 500 évvel korábban, hogy a Santa Maria fedélzetén lévő Kolumbusz eltévedt hajójával, igy rátalálva 1492-ben az "indiaiakra" Hispanolában, a jelenlegi Dominikai Köztársaságban és Haitin. Az 1550-es évekre egész Amerikát elözönlötték az ideérkezők Spanyolországból, Portugáliából, Angliából és Franciaországból. Az első kolóniák azokat az idevándorlókat vonzották, akik a gyors gazdagodást keresték, majd hazatérve, hamarosan őket követték azok a bevándorlók, akiknek elsődleges céljuk a letelepedés volt.
1565-ben a spanyolok létrehozták az első állandó európai települést a floridai St. Augustine-ban. 1602-ben a franciák letelepedtek Maine területén, majd 1607-ben létrejött az első britt település a virginai Jamestown-ban. Az angolok 12 év munkahiány után rájöttek, hogy a rabszolgatartás gyümölcsöző tevékenység lehetne és 1619-ben az első afrikaiak, mint "szerződéses munkások" meg is érkeztek. 1620–ban 100 angol puritán zarándokolt Mayflower-ba, koloniát létrehozva Plymouth Rockban, Massachusetts államban. Létrehozták és aláírták az ismert Mayflower Tervezetet - az önkormányzás olyan kinyilvánítását, amely később visszaköszönt a Függetlenségi Nyilatkozatban valamint az Amerikai Alkotmányban. A mai államok kialakulásában elsősorban az angolok játszottak szerepet. Az angol királyok "chartakat", földfoglalási engedélyeket adtak ki egyes telepeseknek, akik fokozatosan kialakitották saját birodalmaikat az Újvilágban. Az első konfliktusra, 1640-ben került sor mikor az angolok szemet vetettek a stratégiai helyet elfoglaló holland területre, New Amsterdamra. Majd győztesként kikerülve elnvezték a közép-angliai York városáról szabadon New Yorknak.

A 18. század előrehaladtával a britt kormányzat megkísérelte irányítása alá vonni a 13 észak-amerikai kolóniát. Ez kiváltotta ellenük a francia telepesek valamint az őslakos amerikai szövetségesek Indián háborúját (1757-1763). Bár az angolok győztek, azonban súlyos katonai adósságot hagytak maguk után, amit a kolóniákra kivetett új adókból próbáltak fedezni. A "nincs adózás képviselet nélkül"-i játék egy angol-ellenes mozgalommá egyesítette a kolóniákat. Mivel tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták az angolok, ezért a kolonisták fellopóztak néhány angol hajó fedélzetére Boston kikötőjében és azok tea rakományait ünnepélyesen a vízbe dobták. A Bostoni Teadélutánként ismertté vált esemény jelezte a széleskörű polgári engedetlenség kezdetét.
1776 januárjában Thomas Paine kiadta a Közös Megértés röpiratot megalapozva a július 4-én létrejött Függetlenségi Nyilatkozatot. 5 év elteltével 1781-ben végre sikerült megverni az angolokat. 1783-ban, Versailles-ban megkötött békében Anglia elismerte az Amerikiai Egyesült Államok függetlenségét. 1787-ben a szövetségi gyűlés megalkotta az Egyesült Államok Alkotmányát. 1791-ben a kiegeszítések megteremtették a gyülekezés, szólás, a sajtószabadságát és az egyháznak az államtól való elszakadását. 1803-ban Napóleon fillérekért eladta az egész Nagy Síkságot az Egyesült Államoknak, és 1819-ben Spanyolország is területeket szerzett Floridában. Az 1835-ös Texasi Forradalomban az Alamo-i Csata vereséggel zárult le, de elérte Texas, Mexikótól való függetlenségét. Az 1846–1848 között Mexikóval vívott háború eredményezte a dél-nyugati területek nagy részét, beleértve Kaliforniát is. Az alföldi indiánok által vadászott bölények szisztematikus leölése, földjeik elfoglalása, a papírra vetett értéktelen szerződések vezettek ahhoz, hogy az őslakós amerikaiakat rezervátumokba hajtották, megfosztották őket az életfenntartásuktól és a földekkel kapcsolatos spirituális kapcsolatuktól. A vonatokat megtámadó és az asszonyaikat a skalpvadászó indiánoktól védelmező hősies telepesek hollywoodi képe olyan messze van az igazságtól, mint New York City Los Angelestől.

A 19. századra a földvásárlások, diplomáciai húzások és erőszakos területszerzések megrajzolták az USA jelenlegi alakját. Telepesek érkeztek Közép-Európából és Kínából, akiket többnyire az 1850-es kaliforniai aranyláz és az észak-keleten terjeszkedő városok ipari állásai vonzottak. Ezalatt délen a mezőgazdaság még változatlanul a rabszolgamunkán alapult. Az északi államok ellenezték a rabszolgatartást igy az államok közötti kapcsolat egyre feszültebbé vált. 1859-ben Jon Brown felkelés tört ki a rabszolgatartás eltörléséért, azonban nem jártak sikerrel. 1860-ban az elnökválasztáson a Republánikus párt győzött a rabszolgatartást ellenző Abraham Lincoln vezetésével. Hatására a déli államok kiváltak az unióból, és a kor legvéresebb amerikai Polgárháborújat hozta magával, ami tulajdonkeppen meggátolta Amerika kettészakadását. Az északi államok győzelmet arattak végül 1865-ben. Ezt megelőzve már 1863-ban Lincoln törvényesen felszabadította a rabszolgákat, létrehozta Földjogot és bevezették a felnőtt szavazójogot. Lincoln meggyilkolása után azonban Dél átformálásának viziója szertefoszlott. A feketéket kérlelhetetlenül megfosztották jogaiktól és az elkülönülés gyökeret vert a déli államokban. Idővel az északiak visszaállitották az Unio egységét, a rabszolgaságkot felszámolták, igy a gazdasági élet fejlődése elől minden akadály elhárult. A déli területek és a szabad nyugati földek óriási belső piacot biztosítottak Amerika tőkés fejlődésének.
Az 1898-as Spanyol-Amerikai Háborúban a spanyolokkal szembeni merev álláspont Amerika világhatalomra való törekvését mutatja. Az USA még egy ideig megtett mindent azért, hogy ne kerüljenek katonái az I. Világháború lövészárkaiba, de végül 1917-ben engedett és több mint egy millió fős hadsereget küldött a németek ellen. A háború utáni ünnepségek rövidre sikerültek az 1920-as tiltó törvények bevezetésével, amikor tiltott lett az alkohol gyártása és árusítása. A 20-as években a fő szereplők kevésbé törődtek a törvényekkel, megteremtve a szervezet bűnözés és a városi bűnözés korát. Az 1929-es tőzsdei összeomlás jelezte annak a depressziónak a kezdetét, amely a 30-as években tönkre tette Amerikát és amelyet megmentett a beharangozott roosevelti Új Szerződés - egy olyan politikai program, amely nagyfokú állami beavatkozást jelentett a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében.
Amikor a japánok 1941-ben hívatlanul betoppantak Pearl Harbor kikötőjébe, az USA meghatározta a háború folyását és jelentős szerepet játszott az európai és csendes-óceániai központi hatalmak leverésében. A Hiroshima és Nagasaki városokra 1945-ben ledobott atombombák nem csak a Japánnal vívott harc végét, hanem a gondokkal teli nukleáris kor kezdetét is jelentették. A II. Világháború vége a Hidegháború korát hozta el - a nagy gazdasági fellendülés és felületes nemzeti egység korát, amely azonban a gyanakvás és árulás kora volt. Az olyan politikusok, mint a Joe McCarty szenátor, tőkét kovácsoltak egy olyan antikommunista légkörből, hogy Amerikában a "vörösök az ágy alatt" vannak, miközben a Szovjetunió és USA nukleáris fegyvereket halmozott fel és közvetett háborúkat vívott Koreában, Afrikában és Délkelet Ázsiában. A két ország közötti feszültség 1962-ben érte el csúcsát a kubai rakétaválság alatt, amikor Krushcsov beleegyezett abba, hogy visszavonja a nemrég telepített rakétákat Amerikából.
Az 1960-as évek a nagy társadalmi változások évtizede volt. Köszönve a polgárjogi mozgalmaknak, a Vietnami Háború elleni tiltakozásoknak, az amerikai középosztály által felfedezett szexnek, drogoknak és Rock 'n' Roll-nak. A polgárjogi mozgalom az Alabama állam, Montgomery városában vált igazán ismerté 1955-ben, egy olyan autóbusz bojkottal, amelyet Martin Luther King vezetett. Erőszakmentes tömegmozgalommá vált, amelynek célja a faji megkülönböztetés megszüntetése volt. A kiközösített déli feketék millióinak szavazati jogának visszaállítását eredményezte.1963-ban Martin Luther King Washingtonban egy tömeggyűlésen beszédet mondott "Van egy álmom" címmel, amely lefektette az alapját az 1964-es Polgárjogi Törvénynek és az 1965-ös Szavazásegyenlőség Törvénynek.
Időközben Amerika fiatalsága- hosszú hajat növesztve, cigarettázva már elutasította a korábbi évtized megalkuvását és anyagiságát. Mantrájává vált a "Tune in, turn on and drop out" filozófia, akik erőteljesen tiltakoztak (nem érdektelenül) a Vietnami Háború ellen. Nem sok dicsőséget hozott erre a korra prominens politikai vezetők - John és Robert Kenedy, Malcolm X és Martin Luther King - meggyilkolása, az 500.000 fős amerikai hadsereg elküldése Dél Vietnamba. 1969-ben a három amerikai által végrehajtott holdraszállás javitott a nemzeti büszkeségén, azonban kihangsúlyozva jelezve, hogy mennyire értéktelen és haszontalan egy ilyen műszaki teljesítmény, amikor azt válogatás nélkül alkalmazzák Délkelet Ázsiában. Mire az utolsó amerikai katona kivonult Vietnamból, több mint 50.000 átlagosan 19 éves amerikai és 4 millió vietnámi halt meg, sérült meg vagy tünt el.
1974-ben Richard Nixon lemondott a hivataláról, a Watergate lehallgatások eltusolásában való részvétele miatt. Az amerikai patriotizmus ismét alacsony szintre esett. Az 1970/80-as évek a műszaki fejlődés és a hanyatló iparosodás időszaka volt. Az önképet azok a történések javították meg, mint az iráni Ayatollah Khomeni megrendszabályozása, a szinész Ronald Reagen két időszakra szóló megválasztása. Az USA ezt követve a Közép-amerikai és Karib-szigeteki szegény szomszédok megrendszabályozására koncentrált, beleavatkozva El Salvador, Nicaragua, Panama és Grenada ügyeibe. A szovjet blokk "ördög birodalmának" összeomlása 1991-ben az Egyesült Államokat tette a világ egyetlen nagyhatalmává. Az Öböl Háború 1992-ben lehetőséget adott George Bush számára, hogy egy olyan szövetséget vezethessen, amely az új világrendet képviselte az Irakkal szembeni háborúban. A "Sivatagi Vihar" hadművelet, a háborút a videójátékok szintjére redukálta létrehozva annak klinikai hadművelet mítoszát, amelynek a jellemzője a 'sebészeti csapások' és 'precíziós bombázások' voltak.
Bill Clinton elnök ténykedése alatt a nemzetközi élettel kapcsolatos aggodalmakat háttérbe helyezték az olyan belső ügyek, mint az egészségügyi reform, a fegyver birtoklása, kábítószerek, faji feszültség, melegek joga, a költségvetés kiegyensúlyozása és a kétséges Whitewater ügy. 1993-ban az Egyesült Államok aláírta a NAFTA szabadkereskedelmi szerződést Kanadával és Mexikóval, majd bevonult Haitibe a demokrácia érdekében1994-ben. 1995-ben békefenntartó csapatokat küldött Boszniába, majd 1996-ban, vendégül látta az Olimpiai Játékok-at és biztosította a Wall Street néhány évig tartó szárnyalását.
Kultúra  
Nemzeti Ünnepek
Dátum Megnevezés Leirás
Január 1. New Year`s Day / Szilveszter

Szilveszterkor emberek özönlik el a Times Square-t és a hideg ellenére fergeteges hangulatban várják együtt az Új Évet. Közösen számolják vissza az év utolsó másodperceit, majd éjfélhez érve trombitákkal, zenével, lobogókkal és hatalmas üdvrivalgással veszik kezdetét az Új Évnek. Természetesen sokan vannak akik a hideg helyett, barátokkal, ismerősökkel együtt ünnepelnek különböző partikon.

Január harmadik hétfője Martin Luther King Day Martin Luther King Erőszakellenes Polgárjogi mozgalom vezetője volt, aki poltitikai merénylet áldozata lett. Az emberek ezen a napon kihelyezett zaszlóval jelzik tiszteletüket.
Február
Harmadik szerdája
Presidents` Day George Washington és Abrahan Lincoln egykori elnökök születésének ünnepe. Alkalmat ad családi összejevelteleken a nálunk is ismert, kisebb politika vitákra ami vegül koccintással ér véget.
Május
Első hétfője
 
Memorial Day Ezen a napon, megemlékezneka háborúkban elesett amerikai katonákról. Helyi parkokban, kisebb parádékkal, beszédekkel fejezik ki tiszteletüket na es persze a hianyozhatatlan amerikai lobogóval.
Július 4. Independence Day / Függetlenség napja Amerika 1776.Július 4-én vált hivatalosan független Angliától. Legnagyobb történelmi ünnep. Parádékkal, fegyverlövésekkel, ágyukkal, felvonulással, ünnepi beszéddel és hatalmas tűzijátékokkal unnepelnek.
Szeptember első hétfője Labor Day / Dolgozók napja Amerika tiszteletét fejezi ki a dolgozók és munkasok által elért gazdasági és társadalmi sikerekért.
Valamint ez a nap jelzi a nyár véget és iskola kezdetét. És ha már nyár vége, akkor szezon vége: a strandok ismét ingyenesek viszont az időjárás strandolásra még nagyon is alkalmas! Kisebb parádékkel ünneplik.
Október második hétfője Columbus Day 1492. Október 12-én szállt partra Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajójával. Helyi megemlékezésekkel, zászlók kihelyezésével tisztelik meg a napot.
November 11. Veterans Day  Fegyverszüneti nap. Az első vilagháborúban elesett katonákra emlékezve, parkokban, kisebb rendezvenyeken mondanak hősi beszédeket, ünnepi idézeteket.
November
negyedik csütörtöke
Thanksgiving Hálaadás 1621-ben a Plymouth Rock zarándokjai fejezték ki hálájukat és köszönetüket az ott élő Wampaonag Indiánoknak, akik belátást engedtek kultúrájukba és tanácsokkal látták el őket. Tanácsaik a túlélést jelentették a zarándokok számára, ezért 3 napi köszönet nyilvánitással fejezték ki hálájukat az indiánoknak.
Hálaadáskor a legtöbb ember kiveszi az azt követő szabadnapot igy közel 4 napos esemény. Ilyenkor az egész család és közeli barátok közös vacsorával, köszönet nyilvánitással, hála adás napi pulykával ünnepel. A karácsony mellett a masodik legkedveltebb ünnep.
December 25-26.  Christmas Karácsony Jézus születésének ünnepe.
December első-második hetében már felállitják a karácsonyfát és készülnek az eseményre. December 24-én este a szűk családikör vacsorával veszi az alkalom kezdetét, majd December 25-én reggel történik az ajándékozás. Jézus születését ünneplik, azonban az ajándékokat ennek ellenére nem a "Jézuska", hanem a Mikulás hozza.
December 26-án összejön az egész család és a közeli barátok, ajándékozással éjszakába nyúló beszélgetéssekkel fejezik be a karácsonyt. A karácsonyfát az azt követő héten leszedik és már készülnek is partikat szervezve az azt követő eseményre, az Új Évre.
 
Egyéb ünnepek
Dátum Megnevezés Leirás
Február 2. Groundhog Day / Mormota nap A Pennsylvania állambeli punxsutawney-i időjóslási hagyomány, mely szerint ha ezen a napon a mormota meglátja a saját árnyékát, akkor még hat hétig tart a tél.
Február 14. Valentine`s Day / Valentin nap A szerelmesek ünnepe, akik hagyományosan édességgel és virággal ajándékozzák meg egymást e napon.
Március 17. St. Patrick`s Day Szent Patrik nap Elsősorban az Ir-ek ünnepe. Amerika keleti partján nagyon népszerű, leginkább New York, Philadelphia környékén kelt feltünést. Ezen a napon minden zöld. A süteményektől kezdve a zöldre mázolt New York-i utcákig, ami néha a forgalom megállitását teszi szükségessé. Zöldre festett hajak es körmök, lóherék, zöld öltözet. Elsősorban a fiatalok korében elterjedt viszont az idősebbek közül is szivesen veszik a mókat páran ezen a napon.
Április 1. April Fool`s Day / Április bolondja Ezen a napon a barátok, családok, munkatársak viccelik megegymást különböző tréfával.
Tavasz Vasárnap
változó dátummal
Easter /
Húsvét
Keresztény ünnep. Krisztus feltámadásának napja. Nagyon sokan régi hagyományok szerint tojást festenek és kiskosár édességet ajándékoznak egymásnak. Húsvét hétfőjén pedig az amerikai elnök találkozik húsvéti játékot kedvelő gyerekekkel a Fehérház gyepén.
Május második vasárnapja Mother`s Day / Anyák napja Gyerekek és felnőttek kedveskednek anyukájuknak különböző meglepetéssel. Kifejezve tiszteletüket az anyai gondoskodásért.
Június 14. Flag Day / Zászló ünnepe 1777-ben fogadták el az amerikai zászló, csikokkal, csillagokkal jelölt végleges változatát. Az amerikai zászló tiszteletének napja.
Június harmadik vasárnapja Father`s Day / Apák napja Ezen a napon az apukákat köszöntik fiatalok és idősek egyaránt. Odafigyeléssel, kisebb ajándékozással.
Hibru naptár szerint változik Rosh Hashana Zsidó ünnep. Kifejezetten a vallás hivei ünneplik.
Hibru naptár szerint változik Yom Kippur Zsidó ünnep. Kifejezetten a vallás hivei ünneplik.
Október 9. Leif Ericson Day Észak Amerika felfedezője, aki jóval Columus eltévedese előtt érkezett felfedezve Amerikát.
Október 31. Halloween Többnyire a gyerekek által kedvelt ünnep. Ezen a napon ijesztő kosztümökbe öltöznek és a szomszédokat jarva gyűjtenek édességeket.
 

Gasztronómia
Amerika a "népek olvasztótégelye", és ez a konyhaművészetén is meglátszik. A hamburgeren, a hot-dogon és a hálaadás napján az asztalokra kerülő pulykán kívül tipikus amerikai ételt nehéz mondani. Viszont minden, az országban élő népcsoport magával hozta főzési tudományát is, ezért bárhol járunk, mindenhol találkozunk a nemzetközi konyhával. A legnépszerűbbek a kínai, olasz és mexikói ételek, de ehetünk magyar finomságokat is, ha úgy tartja kedvünk.

 

 

Látnivalók
New York a világ egyik legpezsgőbb, legizgalmasabb városa. Bár szépnek csak nagy jóindulattal nevezhető, mégis minden Amerikába utazónak ez a város az elsődleges célpont. New York a világ pénzügyi központja és az USA egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kulturális centruma. Ha megnéztük a kötelező látnivalókat, a Szabadság Szobrot, az Empire State Buildinget és a Times Square-t, szánjunk egy kis időt a kultúrára is! A Metropolitan Szépművészeti Múzeum a világ egyik legfantasztikusabb gyűjteményével büszkélkedhet. Szintén nagyon látványosak a Modern Művészetek Múzeumának a kiállításai. Ha tudunk jegyet szerezni, menjünk el a világ leghíresebb operájába, a Metropolitanbe, vagy nézzünk meg a Broadway egyik színházában egy jó színdarabot!
San Francisco-t még azok az emberek is szeretni szokták, akik egyébként az USA-t ki nem állhatják. A gyönyörű hegyekről fantasztikus kilátás nyílik az öbölre, és a Golden Gate fantasztikus hídjára. Szinte minden náció megtalálható a városban, de hiába van óriási olasz és latinnegyed, a város mégis a Chinatownról, a kínai negyedről híres. Az ide betévedő látogató Pekingben érezheti magát. A turisták kötelező célpontja a Halászok Rakpartja, ahol a furcsa Ripley Hiszed vagy Nem Múzeum is található. Nézzük meg Alcatraz híres börtönét, ahonnan csak Clint Eastwoodnak és David Copperfieldnek sikerült megszöknie. A Union Square nagyon jó vásárlási lehetőségeket kínál. Klikk a teljes USA galériához!Los Angeles a csillogás, a gazdagság és a sztárok városa, ahol a magyar emberek többsége sajnos csak a száját táthatja és álmodozhat. Óriási autósztrádák, szmog, hangzavar, luxusnegyedek a külvárosokban, szerencselovagok, sztárok, csillogó üzletek mind-mind Los Angeles jellemzői. A turistalátványosságok nagy része rendkívül giccses, de ha az embereknek ez kell, mit lehet tenni? A legnevezetesebb látnivalók a Hollywood Bouleward, a Venice Beach, Malibu strandja, Beverly Hills. Két óriási tematikus park is várja a turistákat, Disneyland és a Universal Studios egész napos kikapcsolódást biztosít. Klikk a teljes USA galériához!Miami magát, azon belül is leginkább South Beach-et, a világ legmesésebb helyeként reklámozza. Bár ezt a kijelentést egy kicsit beárnyékolja a drogkereskedelem, és a prostitúció, tény, hogy Miami nagyon szép, és rengeteg látnivalóval várja a turistákat. Az Ocean Drive sétány az ország egyik legszebb tengerparti sétánya. Miamiban található a világ legszebb uszodája, a Venetian Pool, és az egyik legjobb állatkertje is. A Holocaust Emlékmű pedig az egyik legfelkavaróbb emlékmű, amit valaha is emeltek. New Orleans gyönyörű, déli stílusú épületeiről, a Francia Negyedről, a Mississippiről és nem utolsósorban a híres Mardi Gras felvonulásról híres. Az Amerikai Egyesült Államok legnevezetesebb épületei Klikk a teljes USA galériához!Washington
A Capitolium épületét 1790-ben kezdték építeni, és meglehetősen kalandos építkezések után mai formáját az 50-es években nyerte el. A szenátus üléseinek helyt adó épület egyben a város középpontja, a sugárutak is itt futnak össze.
A Pennsylvania Avenue 1600 a világ leghíresebb lakcíme, 1800 óta a mindenkori amerikai elnök lakóhelye. Az épület 8 szobája minden nap, a legfontosabb szobák, ahol a világ sorsa dől el, csak húsvétkor látogatható.
A leglátogatottabb emlékmű a fővárosban a Vietnámi Veteránok Emlékműve. Az emlékművet egy 21 éves építészhallgató tervei alapján készítették. A V alakú fekete márványtömbbe a háború mind az 58 202 amerikai áldozatának neve bele van vésve, elesésük időpontja alapján, kronológiai sorrendben.
Philadelphia
A város leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsősorban nem az épületről, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektől híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát.
New York
A Szabadság Szobrot, a város leghíresebb nevezetességét, francia politikai aktivisták ajándékoztak a városnak, ezzel honorálva a politikai szabadság Amerikában elterjedt koncepciójának kiötlőit. Ha gyalog kívánjuk megmászni, 354 lépcsőfokot kell megtennünk, hogy felérjünk a gyönyörű kilátást nyújtó koronába.
A Times Square örök vibrálásáról, a hihetetlen fényekről, a házfal nagyságú TV képernyőkről és a híres, több millió ünneplőt idecsalogató újévi bulijáról híres.
Mount Vernon
A városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben, hogy emiatt a Fehér Ház után ez az ország második leglátogatottabb épülete. Itt élt több éven keresztül, és itt is halt meg az ország alapítóatyja, George Washington.
Természeti látnivalók Klikk a teljes USA galériához!A Yosemite Nemzeti Park évente 3 millió látogatót vonz csodálatos vízeséseivel, tavaival, völgyeivel, kőtömbjeivel, óriási virágos rétjeivel. A leghíresebb látnivalók: a Yosemite vízesés, az El Capitan, a világ legnagyobb kötömbje és a Half Dome.

A Grand Canyon az USA legismertebb természeti látnivalója, a Colorado folyó 443 km hosszú, 16 km széles és 1,6 km mély szurdoka lenyugöző látványt nyújt. A kilátás a Point Imperialról a legszebb, de ha nem csak nézelődni akarunk, még emlékezetesebbé tehetjük a kirándulást egy fantasztikus raftingtúrával.

A Yellowstone Nemzeti Park a Föld első nemzeti parkja, Maci Laci és Bubu lakóhelye. Területén több mint 10.000 termáljelenség csodálható meg, köztük a híres Old Faithful gejzír. Állatvilága is lenyűgöző, a leghíresebb itt élő állatfajták: a Grizzly medve, a fekete medve, és a prérifarkas.

Sportolási lehetőségek
Nincs olyan őrült, vagy kevésbé őrült sportág, amelynek nem lehet az országban hódolni. Hawaii a szörfözők paradicsoma, több méter magas hullámaira azonban csak azok menjenek fel, akik nem csak bátrak, de ügyesek is. Számos kaliforniai partszakasz is várja a szörfözoket, de az igazi a Hawaii-i.
A Sziklás-hegység a remek síterepeivel várja a téli sportokat kedvelőket, Vail vagy Aspen, az Alpok pályái által elkényeztetett síelőknek is tetszeni fognak. Ezeken a helyeken természetesen remekül felszerelt snowboard pályákat is találunk.
A hegymászók a Sierra Nevada hegységben és a Sziklás-hegységben, a barlangászok az új-mexikói Carlsbad Barlangokban, a rafting szerelmesei pedig az idahoi Snake Riveren hódolhatnak szenvedélyüknek.

 


 
 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 216492
Hónap: 1384
Nap: 48