Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Utazás: Málta

2008.03.09

Málta több kultúra nyomait is őrzi. Már Kr. e. 5200 körül lakott volt a sziget, fejlett civilizációval. A sziget római, bizánci, arab kézben is volt. 1530-tól, közel 300 éven át a Rodosz szigetéről kiűzött, Jeruzsálemi Szent János Lovagrend (johanniták) székhelye. Ma is fennmaradt középkori arca ebben az időszakban alakult ki, hatalmas palotáival és erődjeivel.
A szigetet Napóleonnak sikerült meghódítania hosszú idő után, késobb brit fennhatóság alá került, függetlenségét 1964-ben nyerte el.
 
Málta fővárosa Valetta, mely egy nagy erődrendszerrel körbevett félszigeten fekszik és az UNESCO világörökség részét képezi. A várost a johannita lovagok alapították, mely akkor a kereszténység egy „előretolt bástyája” volt. Mesés óvárossal rendelkezik, a hangulatos macskaköves utcákon mindenhol találhatunk ajándékboltokat, szuvenír árusokat. A Triq ir-Reppublika-n (Köztársoság útja) végighaladva láthatjuk a város nevezetességeit.
Főbb látnivalói közé tartozik a városkapu, Szent Jakab és Szent Elmo erőd valamint a Szent János bástya.
A Szent János Társkatedrális, amely Málta egyik legnagyobb reneszánsz katedrálisa, a sziget vallási és kulturális életének központja, díszes barokk berendezéssel és Caravaggio festményekkel. A csodálatos paloták között kitunik az Auberge de Castille palota, mely ma a miniszterelnök rezidenciájaként funkcionál.
Nagyon hangulatos hely a városban a Felső Barcca Kertek.
Paola elovárosban található a Hypogeum, mely egy több mint 5000 éves sziklába kialakított ókori közösségi hely, Traxien-ben 4-5-ezer éves templommaradványokat tekinthetünk meg.
Málta egyik legnevezetesebb erődje a Fort Rinella, ahol a világ legnagyobb ágyúja található.
Málta déli, vadregényes részén található Rabat, ahol szintén több régi templomot láthatunk, valamint itt található a Szent-Pál-barlang. A legenda szerint Pál apostol itt hirdette a kereszténységet eloször. Rabat főbb látnivalói, a hatalmas városfal és a Szent Pál-katedrális.
Sliema Málta északi részén található, népszeru fürdoző, piheno hely, rengeteg szállodával.
St. Julian’s jelentos éjszakai életérol, szórakozóhelyeirol ismert. Szintén itt található Málta legnagyobb bevásárlóközpontja a Bay Street Shopping Center.
Marfa-félszigeten található a Paradise Bay, mely Málta egyik homokos partszakasza.

Gozo sziget kedvelt kikapcsolódó hely a nyugalomra vágyóknak, nyugalmat árasztó falusias hangulatával. A legenda szerint ez volt Calypso szigete, ahol a nimfa elbűvölte Odüsszeuszt. A legtöbb látnivaló a sziget fővárosában Victoriában található. Itt található a Citadella, a város katedrálisa, több templom, múzeum, valamint a Pjazza Indipendenza, a város piaca.
A Ramla-öböl homokos strandja mellett érdemes megnézni a Calypso-barlangot is. Gozo nagyon kedvelt hely a búvárkodást kedvelők körében. A sziget nyugati részén (Dwejra Point )található a Beltengernek nevezett kis tó, mely víz alatti összekötetésben áll a tengerrel, az Azúr Ablak és a Kék Lyuk.
Az ország 3. szigete Comino, mely csupán 1,6 km hosszú lakatlan sziget, csodálatos tájjal, azúrkék lagúnákkal rendelkezik.
Málta több kultúra nyomait is őrzi. Már Kr. e. 5200 körül lakott volt a sziget, fejlett civilizációval. A sziget római, bizánci, arab kézben is volt. 1530-tól, közel 300 éven át a Rodosz szigetéről kiűzött, Jeruzsálemi Szent János Lovagrend (johanniták) székhelye. Ma is fennmaradt középkori arca ebben az időszakban alakult ki, hatalmas palotáival és erődjeivel.
A szigetet Napóleonnak sikerült meghódítania hosszú idő után, késobb brit fennhatóság alá került, függetlenségét 1964-ben nyerte el.
 

 

Málta

Történelem

Már i.e. 4000 körül érkeztek telepesek Szicíliából. A híres megalitikus templomokat i.e.3500. és 2400 között emelték (Tarxien, Hypogeum, Grantija, Hagar Quim, Mnajdra). I.e. 1000. körül megjelentek az első főniciaiak, és Málta lett a kereskedelmi csomópontjuk.

Az időszámításunk előtti ötödik század környékén a karthágóiak vették át az uralmat a sziget felett. A II. pun háború (i.e. 218-202.) kezdetétől hatszáz éven át a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott Málta. I.sz. 60-ban Szent Pál hajótörése után fokozatos teret nyert a keresztény vallás.

I.sz. 395-ben a Római Birodalom felbomlása után bizánciak uralkodtak, majd ezt követte i.sz. 870-ben az arab invázió. A sziget elnéptelenedett, 1040 körül arab telepesek népesítették be.

Egymás után próbálkoztak a sziget meghódításával a normannok, svábok, 1266-1282-ig az Anjouk uralkodtak, majd 1282-1412-ig az aragóniaiak. 1412-ben Málta a kasztíliai király birtoka lett.

A lovagrend kora 1530-ban kezdődött, amikor Nagy Szulejmán török szultán elűzte Rodoszról a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendet. Ők Máltán találtak menedéket. Tevékenységük egyik legfontosabb része volt a gyógyítás, ispotályt (kórházat) tartottak fent a jeruzsálemi zarándokok részére.

1561-ben bevezették az inkvizíciót, 1566-ban megalapították Vallettát, 1642-ben megjelent az első helyben nyomtatott könyv.

Az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronagyarmat lett. 1839-ben eltörölték a sajtócenzúrát. 1921-ben az ország önkormányzati jogot kapott, 1936-ban az angol mellett a máltai is hivatalos nyelv rangjára emelkedett.

A II. világháború idején ideiglenes visszavonták önrendelkezési jogát. 1964-ben népszavazás útján vált Málta függetlenné a brit Nemzetközösségen belül. 1974-ben kikiáltották a Máltai Köztársaságot.

1979 március 31-én az utolsó brit csapatok is elhagyták az országot, bezárták az itteni NATO támaszpontot. Ez a nap Málta nemzeti ünnepe.

Már 1990-ben kérte Málta felvételét az Európai Unióba. A 2003-ban tartott népszavazáson a lakosság 91 százeléka vett részt, kb. 53 százalék támogatta a kezdeményezést. 2004-ben hivatalosan is belépett az ország az Európai Unióba.

                                                    Rabat város

Irodalom

A máltai nyelv

A máltai nyelvről viszonylag régi emlékeket találtak. A máltai írásbeliség első dokumentuma a Cantilena című vers, amelyet a 15. századra datálnak. De Soldanis készítette el az első grammatikai leírást (1750), később a szótárat.

A nyelv alapszerkezete szerint arab, de olasz jövevényszavak is gazdagították és a mondattanára is hatást gyakorolt a Máltai Lovagrend korának olasznyelvűsége.

Az első máltai ábécét Mikiel Anton Vassalli készítette 1790-ben, de a végleges fonetikai rendszerét, a Għada-írást, a Máltai Írók Szövetsége segítségével jött létre 1934-ben.

Irodalom

A 18. századig az irodalmi művek zömmel olasz nyelven születtek, így minden jelentősebb itáliai irodalmi irányzat képviseltette magát. 1648-ban nyomtattak először olasz nyelvű könyveket a szigeten.

Az egyik első olasz nyelvű író, E. Magi manierista stílusú pásztorjátékokat és egy verseskötetet (Rime) hagyott az utókorra. A barokk stílus G. Testaferrata madrigáljaiban és epigrammáiban maradt fenn.

G.F. Abela, a lovagrend alkancellárja tollából született az irodalmias stílusú országleírás 1647-ben. 1934-ig volt hivatalos nyelv az olasz.

A máltai nyelvű irodalom kezdete G.F. Bonamico nevéhez köthető az 1670 körül megírt dicsőítő költeményével. 1739-ből maradt fent az első máltai nyelvű prózai szöveg (prédikáció), majd 1752-ben egy katekizmus követi.

A 18. század második felétől kisebb szerzők világi és vallási dalai,prózai művei és prédikációk jelzik a korszakot. Az első jelentős költő Ġan Anton Vassallo, aki történelmi műveket és életrajzokat is írt. Legismertebb műve a”A török gálya” című epikus költeménye (1842).

Richard Taylor kalandor, költő és lapkiadó Dante Isteni színjátékának egy részét lefordította máltaira. A.Preca novellákat, tankönyveket és egyháztörténeti műveket is írt. Anton Manwel Caruana nevéhez köthető a máltai nyelvű irodalom egyik legromantikusabb regénye, az Inez Farruq (1889).

Ġuze Muscat-Azzopardi a Máltai Írók Szövetségének első elnöke verseiről, történelmi hátterű regényeiről ismert. T. Zammit archeológus rövid regényei a paraszti életet elevenítette fel tipikus máltai stílusban, melyet a romantikától mentes, hűvös leíró stílus jellemez.

C. Psaila (művészneve Dun Karm) főpap a máltaiak nemzeti költője (zanella). Jelentősebb versei „A múzeum lámpása” (1920), „Én és a túlvilág” (1938). A színjátszás hozzájárult az irodalom fejlődéséhez, különösen a Manoel Színház társulata. C. Camilleri színész és drámaíró munkássága jelentős, francia és olasz művek fordítása mellett három színművet alkotott.

Modern irodalom

A 20. század elején teljesedik ki az irodalmi élet. A.M. Galea polihisztor és író ekkor adja ki az „Időtöltés” című, 150 kötetből álló könyvsorozatot, amelyben fordítások és eredeti máltai művek is szerepeltek. A 20. században a regény túlsúlya a jellemző, és megerősödött az angol-amerikai próza hatása is.

I. Muscat-Azzopardi rádiódrámák, novellák és detektívregények alkotója. A modern máltai irodalom kimagasló egyénisége G. Galea, a Máltai Írók Szövetségének elnöke, regényein megfigyelhető az angol irodalom hatása.

Említésre méltó J. Mamo „Venut nagymama gyermekei Amerikában” (1930) című groteszk-fantasztikus regénye és G. Bonnici „A szerelem hatalma” (1938) című műve. J. Aquilina „Három uralom alatt” (1938) című, történelmi témájú prózai művével elnyerte a Máltai Állam Nagydíját.

A 20. század költészeti törekvéseire a sokféleség a jellemző. J. Aquilina a költészetben is kimagasló eredményeket ért el, a máltai irodalom gyöngyszemeit P.P. Saydonnal közösen összegyűjtötte és három kötetben kiadta.

Mary Meylaq költőnő az arab metrikát próbálta meghonosítani. T. Vassalo tanító és költő egy ideig a BBC-nél is dolgozott. Anton Buttigieg költészetében a népdalok egyszerű stílusa köszön vissza. Karmenu Vassaloval megszületik az érzelmes személyes líra („Szerelmesek, 1938).

A színház és a rádiódráma is fontos szerepet töltött be a 20. századi irodalomban. A terület fontos szerzői: A. Cremona, S. Muscat-Azzopardi, E.S. Inglott. C. Chews „Homokra épült ház” (1950) című rádiódrámája nagyon népszerű mű.

 

                                 Auberge de Castille - Valletta

Ünnepnapok

  • Újév: január 1.
  • Szent Pál hajótörése: február 10.
  • Szent József ünnepe: március 19
  • A szabadság napja: március 31
  • A munka ünnepe: május 1.
  • Sette Giugno (1917. június 7-re emlékezés): június 7.
  • Péter Pál ünnep: június 29.
  • Nagyboldogasszony ünnepe: augusztus 15.
  • A győzelmek ünnepe (1565, 1800, 1943): szeptember 8.
  • A függetlenség napja (az 1964-ben kivívott függetlenség emlékére): szeptember 21.
  • Szeplőtelen fogantatás: december 8.
  • A köztársaság napja: december 13.
  • Karácsony napja: december 25.

Változó dátumok:

  • Nagypéntek: március vége 

                                      Ta Pinu templom  - Gozo

Folklór

Karneválok

Karneválokat a szigeten már akkor rendeztek, amikor az első lovagok megjelentek 1535-ben.

A XVIII. század közepére a vallettai karnevál élénken virágzott. 1751-től megjelent a rivális karnevál, a florianai, melyet pár héttel a valettai előtt és után is megtartottak.

Manapság a máltai karnevál az egyik legjelentősebb alkalom a kulturális naptárban. A legfontosabb események a főváros La Valetta és Floriana utcáin zajlanak, de másutt is vannak kiemelkedő rendezvények.

A fieszták a máltai közösségi élet fontos eseményének számítanak, nem a turisták kedvéért vesznek részt ezeken. Az utcákat kivilágítják és zászlókkal díszítik. Egymást követik a templomi imádkozások, hálaadó misék, körmenetek, utcai koncertek és az esti nagy tűzijáték. A máltaiak otthonukat is feldíszítik.

Érdekesebb fieszták:

  • Mdina: január utolsó vasárnapja
  • Valetta: február 10.
  • Floriana: húsvét utáni harmadik vasárnap
  • Rabat: július első vasárnapja
  • Marsaxlokk: július második vasárnapja
  • Victoria (Gozo): július harmadik vasárnapja
  • Mosta: augusztus 15.
  • St. Julian’s: augusztus utolsó vasárnapja
  • Mellieħa: szeptember 8.
  • Xagħra (Gozo): szeptember 8.

Szent-Gergely napja

Ezen a napon körmenet megy Tarxienből a zejtuni Szent Gergely templomba. Ezt annak az emlékére tartják, hogy a keresztények 1565-ben legyőzték a törököket.

Zejtunból az emberek családjukkal együtt Marsaxlokkba mennek, ahol piknikezéssel és más szabadidős programokkal ünnepelnek. Korábban ez volt az egyik legjelentősebb ünnep Máltán, manapság azonban már veszített fontosságából.

Imnarja

A folklórhoz kapcsolódik az 1953 óta megrendezett népdal verseny. Ez egy tipikus máltai fesztivál rengeteg néptánccal, ünnepléssel és lóversennyel.

Az Imnarja eredetileg a Péter-Pál ünnep volt, amelyet június 29-én tartottak. Ekkor egy egész éjszakán át tartó pikniken a fenkata nevű nemzeti eledelt (főtt nyúlhús) fogyasztják helyi borokkal.

Folklór énekverseny színesíti az éjszakát, ahol a hagyományos „l-ghana”, a máltai parasztság egyszerű, spontán dalai hangzanak el. A ghana hangulata melankolikus, kifejezi a több évszázados mesék szomorúságát és a szenvedélyes szerelmet, de létezik humorosabb változata is.

Az énekeseket (ghanneja) gitárok kísérik. A fesztivál kora reggelig tart. Másnap délután elérkezik a szamár- és lóverseny ideje.

A résztvevőknek nyereg nélkül kell megülniük a lovat. Ez a történelmi verseny még a lovagkorból ered. A verseny győztesének díja a „palji”, a brokátból készült zászló, amit hagyományosan a falusi templomnak szoktak adományozni, ahol a továbbiakban oltárterítőként szolgál.

 

Népköltészet, népmese

A máltai nyelvű népköltészet mindmáig virágzik. A népi verselés jellemzője a hét és nyolc szótagos sorok és a soronkénti egyszerű mondatok.

A máltai szájhagyományon túl hatott a népdalok prozódiájára az olasz kultúra is. Saint Priest francia utazó 1791-ben megjelent könyvében találták az első máltai népdalközlést.

1932-ben egy olyan máltai népmesegyűjteményt került kiadásra, amelyben a legtöbb európai mesetípus megtalálható.

                                                    Madonna

Híres emberek

Művészek:

  • Girolamo Abos (1715-1760) zeneszerző
  • Giuseppe Abos (1708-1776) zeneszerző
  • Ruzar Briffa (1906-1963) költő
  • Ray Buttigieg (1955-) költő, zeneszerző, producer
  • Giuseppe Calì (1846-1930) festő
  • Chiara Siracusa énekes
  • Edward De Bono (1933-) pszichológus, a laterális gondolkodás kutatója
  • Joe Sacco (1960-) képregény- és újságíró
  • Charles Mario Camilleri (1931-) zeneszerző


 

                                         Katedrális - Mdina

 

                                   Nagymesteri Palota  - Valetta

 

                                               Comino sziget 

Természet

Málta három szigetből (Málta, Gozo, Comino) és két lakatlan sziklaszirtből (Cominitto, Filfla) áll. Málta szigetének legmagasabb pontja 253 m. A mediterrán éghajlat miatt a nyarak szárazak és forrók, a telek pedig enyhék.

A tengervíz hőmérséklete 20 C° felett van júniustól novemberig. Kevés a csapadék éves mennyisége (600-720mm). A szigetek karsztos felszínű korallmészkőből állnak, a talajtakaró lepusztult, és csak kisebb területek alkalmasak a földművelésre.

Növényzet

Málta természetes növénytakarója mára eltűnt (magyaltölgy, fenyő). Helyettük a tengerparton aleppói fenyőket találhatunk, a hegyoldalakon teraszos olajfa-, narancs-, citromligeteket és szőlőskerteket alakítottak ki.

A sziklásabb talajokon másodlagos cserjések jelentek meg (macchia) az eredeti erdő letörpült fáiból, cserjéiből és félcserjéiből (paratölgy, pisztácia, olajfa, füge, krisztustövis, szuhar, hanga, babér, mirtusz, stb.). A macchia sekélyebb talajokon előforduló változata a garigue szúrós, erős illatú örökzöld cserjékből.

Állatvilág

A szigetország madárvilága gazdag, találkozhatunk cigányrécével, fakó rétihéjával, fehérkarmú vércsével, szirti galambbal. Csak egy békafaj él itt: a tarka korongnyelvű béka. Sokféle hüllőfajt tartanak számon: algir sikló, sárgászöld haragossikló, leopárdsikló, macskakígyó, máltai faligyík, foltos ércesgyík és a közönséges kaméleon.

Málta híres még egy helyi kutyafajtáról is. Eredetében nem egyeznek meg a kutatók, szerintük a fajta származhatott Szicíliáról is. Mindenesetre Publius római kormányzónak volt egy Issa nevű selyemkutyája Málta szigetén, amelyről egy kortárs költő (Marcus Varelius Martialis) is megemlékezett.

 

                                                   Gnejna öböl

 

                                      Valetta

 

           Szent.János társ-katedrális - Valetta

 

 Máltai táj

Gasztronómia

Málta történelméből adódóan konyhájukban érvényesülnek arab, olasz és angol hatások is. Az elmúlt évszázadok nélkülözései miatt a helyi ételek egyszerű alapanyagokból állnak, amit a máltaiak ötletesen variálnak.

A kenyér fontos szerepet játszik étkezésükben, szeretik olajjal megkenve, sózva, borsozva, paradicsommal, fokhagymával, kapribogyóval és mentával fogyasztani. A tehén- és kecskesajt is nagy népszerűségnek örvend, specialitásuk a gbejniet, amely a Gozó szigetén tartott kecskék és juhok tejéből készül.

Kevés levesfélét ismernek. Az özvegy levese (soppa ta’l-Armla) olcsó étel, sokféle zöldséggel, paradicsomsűrítménnyel, tojással és különleges sajtokkal. Hallevesük (aljotta) hal, rizs, fokhagyma paradicsom és majoranna felhasználásával készül.

A tésztaféléket is kedvelik. Máltai specialitás a fenkata, a nyúlmájjal és nyúlszósszal készített spagetti. A sós torták gyakran kerülnek terítékre sajtos, borsós-hagymás, spenótos-sajtos, tojásos-fűszeres változatban.

A sült nyúlhús főétel, de szívesen fogyasztják az olívás marhahúst (bragjoli) zöldborsóval és sárgarépával, vagy a sült töltött csirkét (tigiega mimlija) olívával, fokhagymával és paradicsommal.

A halak és a tenger gyümölcsei nagy választékban állnak rendelkezésre, az egyik legismertebb halfajta a lampuka. A zöldségeket (paprika, articsóka, padlizsán) gyakran megtöltik olívával, szardellával, tonhallal, és még sok mással.

A sütemények nagyrészt arab eredetűek, ízük rendkívül édes. A máltai borok minősége sokat javult az utóbbi időben. A legnépszerűbb helyi készítésű sör a CISK. A legismertebb máltai üdítőital a Kinnie, 1952-től töretlen a sikere. Nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat vagy koffeint, kizárólag narancs és más gyümölcsök sűrítményéből és aromatikus gyógynövényekből készül

 
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 214965
Hónap: 1440
Nap: 52